Animálások

Mozgó képek minden témában!

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

Néhány szó a madarakról:

A valódi madarak mintegy 100 millió évvel ezelőtt alakultak ki. A DNS kutatások alapján a déli kontinensről terjedtek el, a többi dinoszaurusz kihalását követően. A legrégebbi fosszíliákat Kínában 160 millió évesre, Németországban pedig 155 millió évesekre állapították meg. Mai ismereteink szerint a madárfajok száma 9800-10050 között változik. Mivel a természet folyamatosan megújul, így tűnnek el madárfajok és alakulnak ki újak. Az ismereteink nem 100 %-osak.A madarak minden kontinensen jelen vannak. Az Antarktiszon pl. a tengertől 440 km-re is megtalálhatók. Nemcsak szárazföldön élnek, de vannak tengerlakó fajok is. Pl. pingvinek. Olyannyira, hogy néhány pingvinfaj akár 300 m mélíre is képes lemerülni.

Sok madárfaj az embernek köszönheti az elterjedését. Ez alakulhatott akaratlagossággal vagy véletlenszerűen. Bár ez nem csak a madarak esetén mondható el.

Az intelligensebb madárfajok agya sokkal több sejtet tartalmaz, mint az emlősöké, főemlősöké.

Az 1990-es évektől kezdve vizsgálják a madarak értelmi képességét,ami az elvárásokat messze túl haladta.

Központi idegrendszerük jól fejlett. A kisagy felelős a pontos mozgásokért, míg a nagagy pl irányítja a fészeképítést, utódgondozást, udvarlást és tájékozódást.

Az agyban olyan fényérzékeny sejtek vannak, amelyek észlelik a nappalok hosszának változását is, pl. ennek köszönhetően éjjel a csillagok állása is elegendő a tájékozódásukhoz. Továbbá vezérlik az évszaknak megfelelő viselkedést is.

Látásuk általánosságban jól fejlett. A vízi madarak éles látással bírnak, akár vízben vagy víz feletti környezetben is.

Léteznek olyan madárfajok, melyek tollazatában ultraibolya minták is felfedezhetők. (Ilyen pl. a kék cinke.) Ezt a színskálát az emberi szem nem érzékeli.Ennek szerepe a nemek megkülönböztetésében játszik szerepet.

A solymok pl. a rágcsálók által hagyott vizeletjelzésekkel találják meg zsákmányukat.

A legtöbb madár csak feje mozgatásával tudja elfordítani a szemét. Amely madaraknak oldalt van a szeme, azok hátrafelé is kitűnően látnak. Azok a fajok, amelyeknek elül van a szemúk, pedig képesek a távolság felmérésére is (pl. baglyok)

Külső füllel nem rendelkeznek. A legtöbb madárnak el kell fordítania fejét, a hangforrás meghatározásához. Nagyjából ugyanazt hallják, mint az emberi faj, de a 100 Hz alatti hangokat nem észlelik.

Egyes fajok képesek 4 hangot is egyszerre kiénekelni(pl.a fülemülék).

Szaglásuk az emberekéhez hasonló, orrlyukaik a csőrük tövén nyílnak.

Különösen a vándormadarak észlelik a Föld mágneses terét, az erővonalak irányát. Ebbek árzékszerve a csőrben vagy a szemben, illetve mindkettőben lehetséges. Csontrendszerüket tekintve csontjaik üregesek, nagyon könnyűek, ami miatt sokkal kisebb a súlyuk. Nyakuk rendkívül mozgékony.

A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de futómadaraknál csak 3 vagy 2.

Tollazata sem egyöntetű. Vannak evezőtollak, fedőtollak és pehelytollak. Feladatuk: a hőszigetelés és repülés segítése. Ezenkívül még párválasztásban és álcázásban is van szerepe. Tollváltás, vedlés rendszeres. A tollazat egy fajon belül is lehet különböző: nem, kor és társadalmi helyzet függvényében.Általában évente egyszer van tollváltás, de emellett lehet évente kétszeri, vagy akár az udvarlás és költés idejére "nászruhaváltás". A régi tollazat csak az új tollazat kifejlődése után, lépcsőzetesen hullik ki. A kacsák kivételt képeznek, nekik egyszerre hullik ki a szárnytolluk, így ők rövid ideig röpképtelenné válnak.

Madárszokás az ún. tollászkodás. Ilyenkor távolítják el az idegen testeket, vagy vízi madaraknál a a farcsíkmirigy által vízhatlanná teszik a tollazatukat.

Idejük 9 %-át töltik el ezzel. Mirigyváladékuk egyben baktériumöló hatású is.

Gyomruk két részre tagozódik. Mirigyes gyomor és a zúza. A lenyelt homok vagy apró kavicsok a zúzában, segítség a táplálék feldolgozásában. Emésztésük aránylag gyors.

Légzésük a legbonyolultabb és a leghatékonyabb. Kettős légzésről beszélhetünk, amikor belégzéskor és kilégzéskor is történik gázcsere. Tüdeje speciális:a levegő 75 %-.a a tüdőbe, 25 %-a a légzsákokba kerül.

Hangja 2 helyen is képződhet.

Meleg vérű állatok. Az emlősökhöz mérten nagyobb a szívük, hogy ugyanazon idő alatt több vért tudjon pumpálni a repülés miatti nagyobb oxigén és energiaszükséglet miatt.

Az egyetlen gerinces csoport, ahol minden madárfaj meszes héjú tojásokat rak. Nincs elevenszülés.

A legtöbb faj nappal aktív. A tengerparti madarak képesek igazodni az árapályhoz is.

A legtöbb faj tud repülni, de vannak röpképtelenek is. Ez utóbbiakból jelenleg 60 faj ismert, a kihalt fajokat nem tekintve. Amely faj eljutott egy olyan szigetre, ahol nem voltak emlős ragadozók, azok a fajok elvesztették a röpképességüket. (pl. kivi,alkák, pingvinek) A futómadarak a gyors mozgásuk miatt lettek szintén röpképtelenek!

Mellső végtaguk szárnnyá alakult. A repülőizmot a testtömeg 15 %-át alkotják.

A kolibrik repüléstechnikája egyedülálló. Csak ők képesek hátrafelé is repülni. Egy helyben tudnak lebegni úgy, hogy szárnyaikkal előre-hátra csapkodva, egy 8-ast írnak le a levegőben.növények, de lehet kisebb gerincesek, gerinctelenek, más madárfajok, de akadnak dögevők is.

Vízigényük viszonylag kicsi. Nincsenek izzadtságmirigyeik, kiválasztásuk is hatákonyabb az emlősökénél. A sivatagi madarak a táplálékból nyerik a folyadékszükségletüket. A tengeri madarak sós tengervizet isznak, ebből a fejükön levő mirigyek választják ki a sót.

Általában felemelt fejjel isznak, miután csőrükbe vették a vizet. Fejük felemelése nélkül is tudnak inni: díszpintyfélék, egérmadárfélék, galambfélék, guvatfürjfélék és túzokalakúak.

Vándorlás: sok faj tartozik ide. azok a fajok, amelyek mérsékelt vagy hideg égövben szaporodnak, de költési időn kívül a trópusokra vagy a másik féltekére repülnek. A szárazföldi vándormadarak nagyjából 2 500 km-t, a parti madarak pedig 4 000 km-t tudnak megtenni. Rekorder: a kis goda, 10 200 km-rel.

Ezek a repülőutak nagyon energiaigényesek. A leghosszabb utat a szürke vészmadár képes megtenni, évi 64 000 km-rel.

A vándormadarak mellett vannak kóborló fajok is, rövidebb távolságokon, meghatározott úticél nélkül.(pl. pintyek,papagájok)

A Nap helyzetének változását belső órájuk segítségével kompenzálják.Nappal a Napot, éjjel a Holdat és a csillagokat használják iránytűnek.

Az alvásuk is eltérő. A sarlósfecskefélék repülés közben is tudnak aludni.

Egyes fajok egyféltekéi egymástól függetlenül is tudnak aludni.

Sok faj alvás közben a nyakát a hátára hajtja, csőrét a háttollak közé dugja, mások fél lábon állva alszanak, vagy hideg időben mindkét lábukat a tollaik közé dugják. A fürj és a fácán éjszakára egy fára telepedik. Vannak papagárfajok, amelyek fejjel lefelé lógva alszanak.

A fajok túlnyomó része egy életre választ párt magának. De ettól függetlenül nem ritka a "félrelépés" sem. Ez főleg domináns hím esetében figyelhető meg.Időnként a homoszexuális párokról is szólnak feljegyzések.

A legtöbb madár fészekbe rakja a tojásait. Az üregekben költők tojásai fehérek, míg a szabadon álló fészkek tojásai terepszínűek, de ebben is sok kivétel van.

A fészkek alakja is igen változó: csésze, dóm, emeletes, halom, lapos vagy üreg. Van,amelyik csak földre teszi a tojásait, vagy lábai között tartja (császárpingvin).

Az utódok lehetnek fészeklakók vagy fészekhagyók. Előbbiek fákon fészkelnek, a szülők sokáig gondozzák őket, utóbbiak pedig talajlakók, amelyek kikelésük után rögtön követni tudják az anyamadarat.

Ökológiai szerepe igen fontos.Egyaránt lehet negatív és pozitív.

Pozitív: mézkalauzfélék segítik az embereket, hogy a vadméhektől mézet és viaszt szerezzenek, amiért cserébe az emberek részt adnak a zsákmányból.

Negatív: repülőtereken a repülőgépekre veszélyt jelentenek. Lehetnek mezőgazdasági kártevők is.

Betegségeket terjeszthetnek. A madarak által terjesztett betegségek közé tartozik: az influenza (madárinfluenza), a nyugat-nílusi láz szúnyogcsípés révén, a papagájkór, a szalmonella (kacsatojás), a campylobacteriosis, a giardiasis és a cryptosporidiosis. Ezek egy részét az emberek is elkaphatják.

Számukra az emberi civilizáció sem mindig előnyös. Vegyi permetezés, szélerőművek, kutyák, macskák jelenléte, behurcolt fajok, balesetek, olajfoltok, klímaváltozás, 5G-s technológia vadászat, élőhelyek beszűkülése,talajszennyezés, fészkek leverése nagy mértékben okozhatja a pusztulásukat.

Az IUCN Vörös Lista több mint 1200 veszélyeztetett madárfajt tartalmaz.Sok faj fogyatkozik. A történelmi időkben több mint száz madárfaj halt ki a gyarmatosítás előtt, és a legnagyobb kihalást Melanézia, Polinézia és Mikronézia gyarmatosítása okozta, 750–1800 faj kipusztításával.

További célok: fajok védetté nyilvánítása, élőhelyek védelme, tenyésztés és visszatelepítés. Ezzel 1994 és 2004 között 16 madárfajt sikerült megmenteni a kihalástól, köztük a kaliforniai kondort és a norfolki kecskepapagájt.

Érdekességek:

Az 50-es években Bostonban útjára engedtek egy atlanti vészmadarat, ami 13 nap alatt tért vissza a walesi kolóniájába.

A pálmakakaduk eszközöket használva dobolnak.

Azok a madárfajok, amelyeknek költésparazitáik vannak, vagyis más madarak (kakukk) csempészhetik a saját tojásaikat a fészekbe, többféle színű tojást raknak. Minden új szín előnyt élvez, mert így könnyebben észrevehetik az idegen tojást.

A vadpulykafészek tartalmazza a legtöbb tojást, ami elérheti a 11-et is. Házi veréb 5 tojással, a kaliforniai földikakukk 4 tojással követi a listán.Az összes többi madárfaj ennél kevesebb tojást rak.

További érdekességek:(a lista nem teljes)

Verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak rendje (Passeriformes) – 5824 faj

Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes) – 429 faj

Harkályalakúak rendje (Piciformes) – 405 faj

Lilealakúak rendje (Charadriiformes) – 367 faj

Papagájalakúak rendje (Psittaciformes) – 361 faj

Galambalakúak rendje (Columbiformes) – 314 faj

Sólyomalakúak rendje (Falconiformes) – 303 faj

Tyúkalakúak rendje (Galliformes) – 290 faj

Darualakúak rendje (Gruiformes) – 200 faj

Bagolyalakúak rendje (Strigiformes) – 183 faj

Lúdalakúak rendje (Anseriformes) – 165 faj